1883-ban alapították a mai Üllői út-Könyves Kálmán körút-Vajda Péter utca által határolt területen a Tisztviselőtelepet. A tanulók oktatását eleinte egy ideiglenes barakképületben kezdték meg. Az egyre szaporodó tanulósereget közben a már meglévő iskola nem volt képes befogadni, ezért 1913 március 15-én az ünneplő közönség jelenlétében a Simor, ma Vajda Péter utca telkén – kb. a földszinti tornaterem alapzatában – elhelyezték a nagy iskola alapkövét. Az építkezés nyomban megindult, tempósan haladt, 1914 nyarán már csak a tetőszerkezet hiányzott, de a közben kitört első világháború miatt az építkezést leállították.

Az építkezés csak 1924-ben, a tetőszerkezet felhúzásával fejeződött be. Tervezője, a századforduló neves építőművésze, az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet palotája, a kőbányai templom, a Postatakarékpénztár alkotója: Lechner Ödön. Az 1924-ben nyugdíjba vonult Romhányi Sándor igazgató szép iskolát hagyott örökül utódainak.

Az iskola egyre jobb hírnévre tett szert a környéken, dolgozóinak magasba törő elképzeléseit azonban a kirobbant második világháború kettészakította. Budán még utcai harcok dúltak, de iskolánk akkori pedagógusai már szolgálattételre jelentkeztek, segítettek a nagy udvarra hantolt holttestek elszállításában, eltakarították a szemetet, általános javításba kezdtek.

Kelemen Ferenc igazgató (1945-49) a Gépgyár munkásaitól kért és kapott segítséget: a kolóniás szülők munka után kilincseket, zárakat javítottak, felkutatták és csekély részben fel is találták az iskola szertehurcolt bútorzatát.1947-től megkezdődött az általános iskolai rendszer bevezetése. Pálfi Sándor igazgató (1949-50) és tantestülete tovább folytatta az elődök hősies helyreállító munkáját: a megsérült – elhurcolt – tönkrement bútorzatot az egyik felszámolt iskolából pótolták, zongorák, értékes hangszerek, dísztárgyak kerültek iskolánk birtokába.

Bálinth Árpád igazgató (1951-60) korszaka már rendezettebb időszakra esett. Ismét előtérbe került az alapvető pedagógiai feladat: az oktatás színvonalának emelése. Fekete Béla tanár 1953-ban betanította a Pomádé király új ruhája című színdarabot, 1954-ben Magyar László tanár a János vitézt vitte színre diákszereplőkkel. Mindkét előadás részleteit filmen is rögzítették.

1959 őszén külső-belső tatarozási munkálatok kezdődtek, melyek még Jász Nándor igazgatósága (1960-77) éveire is jócskán áthúzódtak. Eredményeként a megifjodott iskola sorozatos sikereket aratott a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. Sportolási lehetőségeink két pályával bővültek, az audiovizuális program előtérbe kerülésével erősítő berendezést vásároltunk, a tantermekbe iskolarádiót szereltek, rádiókat, magnókat, írásvetítőket, a továbbiakban televíziós készülékeket kaptunk.

1963 őszén emlékfát ültettek az alapkőletétel 50. évfordulója tiszteletére. Ugyancsak 1963-ban indult meg Falus Tamásné vezetésével a zenei tagozat az iskolában.

1970-ben az addig különálló fiú-és lányiskola közös igazgatás alá került. 1971-ben indult meg az egykori fiú- és lányiskola két ambíciózus testnevelője, Szép Károly és Gyimes Edit vezetésével a testnevelés tagozat.

Jász Nándort Ávéd Zoltánné (1977-81) követte, akinek igazgatása alatt csatolták hozzánk a Százados úti iskolát, üzemelni kezdett a központi fűtés, a tantermekből sorra tünedeztek el a korszerűtlen szeneskályhák.

Erős Lászlóné (1981-87) igazgatása éveiben bővültek a táborozási lehetőségeink. A VIII. kerületi Tanács káptalanfüredi táborában nyaraltak tanulóink, egyidejűleg azonban szlovákiai cseretáborozásra is adódott alkalom.

1987-1992-ig Major Éva igazgató állt az iskola élén. Ezalatt az iskola életét is az országban történt demokratikus változások határozták meg. Csak két példa: 1989 óta az iskola rendszeresen szervez úgynevezett karácsonyi hangulatkeltő műsort, előbb az iskola tornatermében, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban. A tantestület tagjai 1991-ben megalapították a “Vajda Péter utcai Általános Iskoláért” alapítványt, az iskolában folyó oktató-nevelő munka segítésére.

1992-től 1999-ig Bánó Mihály vezette az iskolát. Az 1993-ban életbe lépett közoktatási törvény ekkor hívta ismét életre az iskolaszékeket, s így alakult meg a Vajda Péter Általános Iskola azóta is működő iskolaszéke.

1995 óta hagyomány a Gutenberg Művelődési Otthonban évenként megtartott “Ilyenek vagyunk” kulturális est is, amelyen a vajdás diákok és tanárok produkcióikkal szórakoztatják a közönséget. A Gutenberg Otthonból a Törekvés Művelődési központba költözött a rendezvény, jelenleg a Ferencvárosi Művelődési Központ ad neki otthont.

1996-ban az iskola – az épületnek otthont adó utca után – felvette Vajda Péter nevét, hivatalos neve ekkortól Vajda Péter Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola.

Az 1995/96-os tanévben járt először az iskola énekkara az olaszországi Pescinában, s az ottaniakkal való ismeretség mély barátsággá mélyült, először a két iskola, majd a két település: Pescina és Józsefváros között. 2001-ben vettük fel a kapcsolatot a collarmelei (Olaszország) Dante Alighieri Összevont Oktatási Intézménnyel, melynek tanulói és a vajdás diákok között úgyszintén cserekapcsolat alakult ki. 1996 óta áll kapcsolatban az iskola a beregszászi Mikes Kelemen Gimnáziummal, ahová nemcsak kiránduló tanárok és gyerekek, de ruha- és élelmiszer-segélyeink is rendszeresen eljutottak.

1996 óta új hagyományként kerül évenként megrendezésre a tisztviselőtelepi Vajda-futás, melyen a kerület óvodásai és iskolásai vesznek részt.

A közoktatási reform kapcsán elkészült az iskola új pedagógiai programja, amelyben új tárgyként helyet kapott a számítástechnika és a néptánc is. Az iskola sajátos arculatát, az 1963 óta meglévő ének-zene illetve az 1971-ben alapított testnevelés tagozatot a Pedagógiai Program megtartotta.

1999. március 24-én 43 évesen, váratlanul elhunyt Bánó Mihály. 25 éves pedagógusi és 7 éves igazgatói munkája szakadt félbe egyik pillanatról a másikra.

Örökébe helyettese, Gyöngy Józsefné állt. 1999. novemberében az iskola nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte épülete átadásának 75. évfordulóját: iskolatörténeti kiállítás, ünnepi gálaműsor, fogadás, színházi est, országos rajzkiállítás, kosárlabda-fesztivál várta az érdeklődőket. 1999/2000-ben felújításra kerültek az első emeleti szociális helyiségek, kialakítottak egy új tornaszobát az alsó tagozatosoknak. 2000. szeptemberére a növekvő tanulólétszám miatt új tantermet kellett létrehozni az egyik új első osztálynak. ősszel megtörtént az iskola homlokzatának tisztítása, felújítása. 2001. nyarán felújításra került az alagsori tornaterem, a testnevelés szertár és öltözők, a főlépcsőház és vizesblokkjai. 2004- ben ugyancsak jubileumi héttel emlékeztünk az iskola fennállásának 80. évfordulójára, ez alkalommal jelent meg a Vár a Vajda című színes fotókkal illusztrált évkönyv is. 2005 nyarán 11 tantermet és két folyosót újítottunk fel, és megtörtént a kazánház rekonstrukciója is.

Egyre élénkebbé vált a tanórán kívüli élet is: az iskola – az iskolaszék, az alapítvány és külső támogatók segítségével – rendszeresen szervezett erdei iskolákat Zánkára, Szandára, Szilvásváradra, téli táborokat Mátraházára és Galyatetőre. Jelenleg Minidszentkállán tartunk erdei iskolákat, nyári táborokat Káptalanfüreden, Mindszentkállán, vízi túrát a Tiszán, Challenge Camp tábort a Velencei-tónál, floorball tábort az iskolában augusztus végén. A pedagógiai munka színvonalát jelzi, hogy az iskola külső gyakorlóintézménye a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karának, az ELTE Tanárképző Kara Neveléstudományi, Testnevelési és Történelmi Tanszékének, az ELTE Tanítóképző Karának és a Raoul Wallenberg Középiskolának is. Tanulóink rendszeresen eredményesen szerepelnek a kerületi, fővárosi és országos tanulmányi, kulturális illetve sportversenyeken.

2005. szeptember 1-jétől az iskola igazgatója Szontagh Pál, addigi igazgatóhelyettes lett. Gyöngy Józsefné addigi igazgató nyugalomba vonulásáig matematika-fizika szakos tanárként, munkaközösség-vezetőként tevékenykedett tovább az iskolában.

2007-ben az iskola alapító okiratának módosításával a Józsefvárosi Önkormányzat lehetőséget biztosított a sportiskolai képzés beindítására, az iskola neve ezzel Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola lett.

2009-ben a fenntartó Önkormányzat beruházásában teljes felújításra került az iskola tálalókonyhája és étkezője valamint korszerű burkolatot kapott a sportudvar is. Az iskola alapítványa gyöngykavics burkolattal pormentesítette a napközis udvar játszóterét.

2011-ben az önkormányzat beruházásában megújult a III. emeleti födémszerkezet és a II. emeleti idegen nyelvi szaktantermek. 2013-ban, a centenáriumi ünnepségekkel egyidőben az FTC és a Józsefvárosi Önkormányzat együttműködésével téli sportsátor épült a sportudvar fölé, körülötte kiszolgáló létesítményekkel.

2013. szeptember 1-jétől az iskola vezetését Szabóné Szél Julianna megbízott igazgatóként vette át.
2014. február 1-jén az Emberi Erőforrások Minisztériuma kinevezte Szabóné Szél Juliannát intézményvezetőnek 2018. augusztus 15-ig.

A 2018/2019-es tanévtől az intézményvezető Filep Mária, egykori vajdás diák, korábban alsó tagozatos osztályfőnök és osztálytanító.

2019-ben a józsefvárosi Önkormányzat jóvoltából szabadtéri kondiparkkal bővült a napközis udvar, majd 2020-as átadással az Airnergy FC-vel közösen használt sátortetős műfűves pályára cserélődött a korábbi beton focipálya.

A 2020/2021-es tanévtől Hargitainé Őri Katalin vette át az intézményvezetői teendőket.

Mi vajdások hisszük és valljuk névadónk, Vajda Péter szavait:
“Olyan  oskolára van szükség,  amelyekből minél több hasznos polgár kerül ki (…), hogy a tanulók elsajátítsák a különböző foglalkozások alapelemeit, a velük kapcsolatos legfontosabb elméleti ismereteket.” 

Ezért dolgoztak elődeink, s reméljük, utódaink is ezért tevékenykednek majd.